Pókerstratégia – a blöff

Snatch, azaz Blöff – a brit Guy Ritchie rendező és forgatókönyvíró csavaros történetű, 2000-ben bemutatott alvilági filmje, amelyben többek között Dennis Farina, Brad Pitt, Benicio del Toro, Vinnie Jones és Jason Statham is szerepel. A sztori a tévedések vígjátéka. 

A blöff megtévesztő magatartást jelent. Félrevezető, elképesztő vagy megfélemlítő célú tett, alaptalan magabiztossággal, erővel kérkedő, nagyhangú kijelentés, vagy ilyen viselkedés. Maga a blöff a kártyában nyeréssel kecsegtet. Egy olyan játéklépésnek felel meg, amelynél megpróbáljuk az ellenfelet a saját lapjaink erősségével becsapni. Egy vagy több lépésből állhat a blöffölés. Ez egy olyan kísérlet, amivel bepalizzuk az ellenfet egy hamis történettel. Ennek következtében miután bekapta a horgot, a félrevezetéssel nagyobb tétet lehet kicsikarni tőle.

A blöffölésnek külön stratégiája van

Erre szolgál például a pókerarc. Pofonegyszerű a törekvés: az ellenfél megtévesztése a jobb lapok eljátszásával. Elhitetni vele azt, hogy sokkal jobb lapok vannak a kezedben vannak, mint az övében, amire eldobjai a lapjait, aztán rájön: tőrbe csalták. A blöffölés a sikeres pókerjátékos ismérve.

Megkülönböztetünk tiszta blöfföt és félblöfföt. A tiszta blöff azt jelenti, hogy egy tétkört csak úgy nyerhetünk meg, amennyiben a riválist a kártyái dobására kényszerítjük. A félblöff pedig azt sugallja, hogy vesztes lap van nálunk, azonban adott a lehetőség arra, hogy megforduljon a széljárás a győzelem irányába. 

A blöff stratégia a pókerben

Természetesen a blöffölés nem garantálja automatikusan a sikert, van bőven kockázata. Ha egymás után többször nem válik be, komoly bajba kerülhet a blöffölő. Összetett tevékenységről van szó: szemmel kell tartani az ellenfelet, az asztali összképet, a közös lapokat, az adott leosztás alakulását és a zsetonállást is. Teljesen felesleges a blöff, amennyiben egy kezdő vagy fish az ellenfél, nem érdemes azzal próbálkozni, hogy eldobja a pókerkezét, mert minden bizonnyal mindent megad. A blöffölés hatékonysága attól is függ, hogy pontosan mit gondolnak rólad az asztal körüli játékosok. Ha már lebuktál korábban emiatt, legközelebb aligha hisznek neked. 


Györgyi Krisztiánt nevezik a magyar Blöffkirálynak. Néhány éve 5 euróból nyert 57 millió forintot, ezzel letette a névjegyét. Szponzora is lett, így könnyebben kijuthatott a külföldi megmérettetésekre. 



„Hét évig kint dolgoztam Németországban, ez a nyeremény pedig elég volt, hogy itthon vegyek magamnak egy ingatlant, aztán pedig próbálkozzak tovább” – mondta a Pénzcentrumnak Györgyi Krisztián. A korábban még targoncásként dolgozó, félamatőr pókeres mindössze 5 euróért nevezhetett be egy monacói nemzetközi pókerversenyre, ahol végül ötödikként végzett, és 184 ezer eurót, átszámolva körülbelül 57 millió forintot nyert. Nem csak ezzel, de sajátos stílusával is felhívta magára a figyelmet: miközben a legtöbb játékos csendben szokta nyugtázni, ha épp nyerőben van, Krisztiánból gyakran előtörtek az érzelmek. Végül a remek blöffökkel dobatta el ellenfeleivel a sokkal erősebb lapokat, így jött össze az ötödik hely, innen ragadt rá a Blöffkirály becenév is.

Györgyi szerint meg lehet élni a főállású pókerezésből

„Rólam alig lehetett hallani a nagy nyereményig, addig interneten játszottam. Onnan jutottam ki a monacói versenyre. Akár online, akár élő asztalnál játszik az ember, jól lehet keresni a pókerezéssel. Rengeteg olyan barátom van például, akik csak az interneten játszanak rövid, 3 személyes, úgynevezett spin and go versenyeket, és ebből élnek. Ugyanakkor nagy fába vágja a fejszéjét, aki a semmiből szeretne főállású pókeresnek állni. Komoly idő-, energia- és pénzbefektetést igényel, ha valaki teljesen amatőrként vágna bele a dologba”. 

Vágó Csaba: Blöff – A póker csodafegyvere címmel írt könyvet

Az ajánlásban olvasható: „Blöffölni mindenki tud. A blöff nem szól másról, minthogy megtévesszük ellenfeleinket, és ezzel hibás döntésre kényszerítsük őket. Előfordul, hogy fájó szívvel adja csak meg ellenfelünk az emelésünket valami borzasztóan gyenge lappal abban a tudatban, hogy veszített, majd csodálkozva veszi tudomásul, hogy mégiscsak nyert. A legjobban felépített blöff sem ér semmit, ha ellenfelünk a világ minden kincséért sem fogja eldobni a kezében lévő lapokat! A blöffölés legfontosabb szabálya, hogy meg kell tanulni felismerni a szituációkat. Ellenfeleink megfigyelése, pozíciónk és a játéktapasztalat az, amelyek megsúgják, hogy mikor mit kell tennünk. Ász párok nagyon ritkán landolnak a kezünkben, a nyereményért meg kell dolgoznunk, blöff nélkül egyszerűen nem lehet nyereséges a játékunk. Mindez természetesen nem egyszerű feladat, tehát könnyűszerrel megállapíthatjuk, hogy a hosszú távon nyereséges blöffölés (különösen nagyobb téteken igaz ez a megállapítás) a pókerjáték magasiskoláját jelenti”.  

A vous.hu-nak egy pókerjátékos, Zsolt a következőket nyilatkozta: „Amikor blöffölsz, az azt jelenti, hogy nem a lapjaid értékének megfelelően cselekszel, ám ez nem azt jelenti, hogy hazudsz. A filmekben és a sportközvetítésekben sokszor ezt emelik ki, mert az nagyon izgalmas, hogy valaki lebukik-e, vagy sem. De azt is meg kell tanulni, hogy mikor van ideje a blöffölésnek, aminek valójában nincs akkora szerepe, mert könnyen kivégezheted vele magad.

A kezdők gyakran belecsúsznak ebbe a hibába, és persze vesztenek. A profi játékos kevés alkalommal blöfföl, mert a profitra hajt. Olyan, mint egy vállalkozó, aki pénzt fektet be, és aztán többet vesz ki, mert ha jól csinálja – de csakis akkor –, ez hosszú távon nyereséges foglalkozás. Persze mindenki életében van egy-két csőd, amikor elfogy a tőkéje, ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy mi vezetett idáig. Tanulni kell a hibáidból, és sokkal összeszedettebben kell játszanod. A kezdőknek viszont azt javaslom, hogy ne blöfföljenek”. 

Matt Lessinger Blöfföljünk bátran! címmel foglalta össze gondolatait arról: hogyan blöfföljünk és nyerjünk a pókerben?


„Semmi sem izgalmasabb a pókerben, mint egy nagyszerű blöff! Miközben könnyű a legerősebb kézzel elvinni a kasszát, ahhoz, hogy a leggyengébbel nyerjünk, igazi tehetség kell. Ha klasszis játékosokká szeretnénk válni, meg kell tanulnunk, hogy hogyan és mikor blöfföljünk. Most először itt egy egyedülálló, átfogó könyv, amely megmutatja, hogyan sajátíthatjuk el ezeket a nélkülözhetetlen képességeket. Tanuljuk meg, hogyan ismerjük fel a blöffölési helyzeteket, hogyan jöhetünk rá, hogy kit nem lehet kiblöffölni, hogyan érezzünk rá ellenfeleink gyengeségére, hogyan kivitelezhetünk különböző típusú blöfföket, a legegyszerűbbtől a legösszetettebbig, hogyan hitessük el meggyőzően, hogy erős a kezünk, hogyan fejlesszük játékunkat világklasszisok által végrehajtott híres blöffök tanulmányozásával”.

Ez egy igazán értékes, kimerítő összegzés a stratégiáról. És ez nem blöff…